Engedje meg a kedves Olvasó azt, hogy felálljak a képzeletbeli 1000 ha-os mérföldkőre és visszatekintsek:

Megállapítom és tapasztalom: nagyon keveset tudunk a talajról és ennek működéséről. Kertész-mérnökként én se tanultam mást, mint az N:P:K műtrágyák tonnáinak mozgatását táblán belül és táblán kívül. Furcsa lenne, ha egy étlapon csak „zsíros(N) kenyér(P) hagymával(K)” lenne a menü. Pedig ezt csináljuk, és ez még a jobbik eset, hisz néhol csak a nitrogént ismerik.

Tradíció nélküli ültetvények: Ezt a kategóriát azokra az ültetvényekre alkalmazom, amelyek az elmúlt 20 évben születtek oda, ahová ez eddig nem volt benne a falu-történetben. Bodzák, diók, kajszik sorakoznak a napraforgók, repcék, kukoricák birodalmában. Ezek a földek súlyos évszázadok alatt tanították meg fiaikat : szántani.
..hát melyik ültetvényt lehet itt évenként szántani ?
„5x3 m-re ültettük: ha pusztul maradjon elég”
Amikor kiszállok a munkafelvállalás okán az autómból (..ha a sár egyáltalán beengedett) azonnal feltűnik a 20-30 AK-ás földön hordozott alultáplált, csenevész faalak a hiányos hajtásnövekedésével. Meg sem merem említeni az 5-6 AK-ás matkói homokon nevelt azonos évjáratú fák vitalitását.
„kipusztult-sárgul-kivitte a gutaütés-pangó víz-krónikus TÖMÖRÖDÖTTSÉG.”
Válaszreakció: szakvéleményre alapozott sózás ! (műtrágyázás) …hm?

Tradíciós ültetvények: Ezen ültetvényeket a sok-generációs tapasztalat és a kollektív emlékezet helyezte oda, ahová jelenleg díszlenek. Igaz: már nem azokon az alanyokon és nem az elvárható termésmennyiség igénnyel, de alkalmas termőhelyeken.
Itt a terület ismerője naponta kijár terepes autójával. Mindenről értesül a háza táján: munkaszervező-gépész-kereskedő-könyvelő is egyszemélyben. Együtt lélegzik-érzi a növényeit. A 2. generációs fiú már a kapu kulcsát se ismeri fel..

Savasodás: mire is panaszkodtak VB-úszóink? : „a táv felénél besavasodtam.” Az izomszövet nem kapott elég oxigént, ezért az energialeadáshoz szükséges égés anaerob körülmények között zajlott (izomláz) savasodás lépett fel. Káros ez, hisz talajaink pH-ja ezért csökken-és még rá is műtrágyázunk erre.
GYÚRÁS-LAZÍTÁS-ÁTLEVEGŐZTETÉS= VB-arany -feltámadó talajélet.

Baktérium-talajoltó készítmények: Egy ültetvény nemcsak önmagának él a területén. Őt a talajlakók táplálják , a talajlakókat meg a fák táplálják gyökereiken keresztül. Egymás javára
szimbiózisban élnek. Nincs szükség migránsokra-idegen fajtársakra: ezt a játszmát a teremtett rend a bölcs évezredekben döntötte el. Ha valaki mégis talaj-oltani akar, akkor ehhez fermentálja ki-szaporítsa fel- saját talajából a saját katonáit. Spórol, és még kárt se okoz.

Emberek: rendben van az, hogy a beton-bontásra is alkalmas hidraulikus kalapáccsal NEHEZEN dolgozunk?!

Szőlő: Még az ideális talajadottságú Tokaj-hegyalján sem mernek minden sort füvesíteni. Sőt, a füvesített sorokat 3 évenként váltogatják-nehogy végzetesen letömörödjön.

„ Minőségi bortermelésről ott beszélhetünk, ahol a talaj felső 5 cm-es rétege gyorsan felszárad.” / Frittmann János

Lehet ez homok, lehet ez kő; csak gyűjtse-adja a hőt és ne pangjon rajta a víz a kórokozók örömére.

Kérdőjelek: sok ha-os gyepesített ültetvény gazdája miután 15 éve következetesen dolgozott a reménytelen letömörödés oldalán és valami ösztönös ráérzéssel mégis hívott minket, még a második napon is kétségeinek adott hangot: "hat ez?-akkor csak próbaképpen ezt az 1 ha-t."

Nem szaggatja ez meg a gyökeret? Micsoda reklám lehetne, ha gyökérszaggatást is tudnék vállalni! Sajnos ekkora nyomás nem tud ilyet. HA tudna, akkor csak zárnék a csapon.

4 éve járjuk az országot, hóban-fagyban-sárban-esőben-melegben távol a családtól azért, hogy a gazda földje gyógyulásba induljon. Gyakran a kemény talajréteg áttörése könnyebb, mint a berögződött gondolatoké.

Számok: Gépeim élettartama a szervízelésen múlik. 4-5.000 plusz üzemóra is adathatik. Ha ültetvényeik gazdaságossági éveihez +3-at hozzáadhatunk, akkor milyen összegek állnak elő?
kb. 65-108 eFt kiadás áll szemben 6.000.000-15.000.000 Ft árbevétel-többlettel ha-onként. A már! beruházott forintokra.
Ilyen tétnél kihagyhatatlan a talajlevegőztetés! Egyszerűen be kell ezt illeszteni a termesztéstechnológiába.

Ha rájött erre a vidéki polgármester, tanár, gépész, vagy a benzinkutas fia- akkor a magyar szakembereknek is rá szabad jönni..

Ha alkalmas a technológia gyümölcsöt nem is termő sportpálya, lovarda, lucerna kezelésre, akkor gyümölcstermesztés jobbításra is az!

Számtalan hasznos baktérium, gomba várja inaktív formában a talajidők jobbra fordulását. Ők végzik el a csodát, ha levegőhöz jutnak.

A világ 70 országából érdeklődnek, akkor ez hazai érdek is.

A levélen mutatkozó hiánybetegségeket lombtrágyával kezeljük. Ilyenkor a fánként kijuttatott hatóanyag 1gramm alatti! A gyökérzóna 2-24 m3 talajt birtokol, ami 3-36millió gramm. Mi az oka annak, hogy nem találtatjuk meg az 1 grammocska anyagot miközben a szomszédos napraforgó vidáman termi a 3,5 tonnát?
És ki a haszongazda akkor, amikor a hiányokat 4 hetente lombtrágyázásban részesítjük kezelve ,de soha nem megoldva?

Eredmények: „mióta veletek dolgozom nem volt kihagyó évem” 5-5 Ha-os Idared ültetvényes.
„elmúlt a sárgaság”-intenzív cseresznyés 1,3 Ha
„ 30%-al nőtt a hajtáshozam” -egy törzsültetvényes 2,0 Ha - = + ..?.. Ft.

A múlt: Csak egy egészségre ártalmatlan használatú talajfertőtlenítő gépet szerettem volna.

A jövő: Mentőszolgálat, Tűzoltóság, Óvónőképző, Földalatti, Villamos, Telefonközpont ezeket elsőként, vagy az elsők között vezettük be. Talajvédő Szakszolgálat felállítása a termőhelyek, igények 40 km-es körzetén belül?

A piac: Szőlő-gyümölcsültetvények : 80.000 ha
Pillangósok : 150.000 ha (a légköri levegő 78%-a Nitrogéngáz)
Víznyomott szántók : 50.000 ha/év
Football-és sportpályák : 3.000 db
Gyógy- és fűszernövények : 3.000 ha
Erdők, legelők, gyepek,
Nemzeti parkok, útszegélyek: 300.000 ha

Tápanyag: Ha azzal segítenénk, hogy nem hátráltatjuk, akkor a fizikai-kémiai-biológiai málás folyamán a talaj tápanyagfeltáródása elegendő muníciót biztosít a termeléshez.

Faragó Endre
kertészmérnök
www.talajlevegoztetes.hu