A kísérletet vezette: Osváth Zoltán

• Prügy, Csokonai út 39.
• E-mail: osvathz [at] enternet.hu
• Telefon: 30/4289905, 20/2333065.

A kísérlet helye: Lehoczki Zsolt, Kecel.

A kísérlet ideje: 2009. április- június.

A kísérletbe állított kultúra: 3ha cseresznye, 7ha meggy egy táblában. A tábla mérete 400m hosszú, 280m széles.

A kísérletben használt készítmény gyártója: BIOVÉD 2005 Kft, Kemestaródfa.

A kísérlet beállításának kezdete: 2009. április 12.

A kísérlet beállításának a körülményei:

1. A területből 10ha-t kezeltünk Beauveria b. gombakészítménnyel 2009. április 12-én, 1ha területet jelöltünk ki kontrolnak.
2. A kontrol területen a tábla hosszában, szabályos térközökben elhelyeztünk 4db 6x1m-es fátyolfólia alagutat.
3. A kezelt területen kb. 4x2ha-on helyeztünk el egy-egy 6x1m-es fátyolfólia alagutat, átlósan.
4. Az alagutakban elhelyeztünk egy-egy Csalamon gyártmányú feromon csapdát.
5. Az alagutak mellett a fákon helyeztünk el 3m magasan egy-egy feromon csapdát.
6. A permetezés után április 16-án 6mm, 22-én 10mm esőt kapott.
7. A csapdákat április 22-én helyeztük ki.
8. A kontrol parcellákat 1-4-ig, a kezelt parcellákét 5-8-ig számoztuk.
9. A szabadba elhelyezett csapdákat nem jelöltük külön számmal, az alagutak száma alapján jegyeztük fel a talált bogarak számát.
10. Május 12-én 27mm csapadékot kaptunk, 20-án pedig 35mm-t öntözött.
11. A teljes terület, virágzásban kapott egy Zolone rovarvédelmet, és a sziromhulláskor Decis Mega permetezést. További rovarvédelmet nem végeztünk.

Megjegyzés:

A teljes táblán lehetett a csapdákban bogarakat találni, de a kontroltól távolabb valamivel kevesebb egyedet fogtunk. A 11ha-nak 10%-a nem lett kezelve, ennek tudható be, hogy a teljes területen lehetett fogni cseresznyelegyet, mert a táblán szétrepültek. Az előző évekhez képest --a gazda beszámolója szerint –lényegesen kevesebbet fogtak a csapdák. Korábbi években a rajzás idején naponta lehetett fogni csapdánként 12-20 egyedet.

A rajzás elején már védekezniük kellett, és 3-4 rovarvédelem mellett is jelentős %-ban kukacos volt a termés, különösen a későn érő fajtánál.

A kísérlet alatt a csapdák által fogott rovarok száma az idén nem indokolta a védekezést. Valószínű, hogy ebben a száraz tavaszi időjárásnak is szerepe lehet. A gazda döntése volt, hogy vegyszerrel nem védekezik.

A betakarítás után a fán maradt terméseket szúró próbaszerűen leráztuk, és a gyümölcsöt megvizsgálva, nem találtunk 1-2%-nál több kukacost.

Következtetés:

A Beauveria Bassiana gombakészítmény alkalmas eszköze lehet a cseresznyelégy elleni védekezésnek. A másik területen végzett kísérletben a lombkezelést is alkalmaztuk, a két kísérlet alapján úgy gondolom, lehet olyan alkalmazás technológiát kidolgozni, melynek pontos kivitelezésével, teljes sikerrel megoldható a cseresznye és meggy kultúrák légy elleni védelme.
Állókultúráról lévén szó, az első évben sűrített kezelés indokolt, később pedig, csak fen tartó védekezésre kell berendezkedni.

A környezetben található szórvány egyedek jelentenek fertőzésforrást, ennek hatása azonban könnyen kivédhető következetesen alkalmazott Beauveria Bassiana kezeléssel.

Ebben az évben végzett két nagyobb táblaszintű kísérlet azt mutatja, hogy repülő rovarok elleni védekezés kísérleteit átgondoltabban kell megtervezni, hogy a rovar berepülések okozta, fertőzéseket kiszűrhessük.

Mind a két gazda már most az ősszel kezeli a területét, csak a kontrol takart felület marad kezeletlen. Tavasszal újra kezeli, és a takart felületeket csapdázzuk helyben. A berepülő egyedek mérésére még ki kell dolgozni valami más módszert, mint az ez évi volt.

Arra vonatkozóan nem végeztem vizsgálatot, hogy egyéb kártevőkre adott kultúrában hogyan hatott a készítmény. A jövőt illetően erre is oda kellene figyelni.