avagy a Talajtömörödés gondja és orvoslása

Dr. Magyar Károly előadása

A talajszellőztetés története

• Szorosan összefügg Világi Egyed munkájával és a cseresznye- meggy- termesztéssel.
• 1960-70 Lienz-i kapcsolat: Kation csere kapacitás vizsgálat és sűrített levegős talajlazítás megismerése
• 1970 Dánszentmiklósi Gyümölcstermesztési Rendszernél tapasztalat-szerzés, határértékek kidolgozása, elsősorban meggy ültetvényekben
• 1990- sűrített levegős talajszellőztetés első alkalmazása Borda László (Nagykanizsa) ültetvényében
• 2004- sűrített levegős talajlazítás szélesebb körű megismertetése, dinamikus terjedése!

A talaj és a gyökérzet

• Összetétele: szilárd részek és a közöttük lévő pórustér (amin a levegő és víz osztozik)
• Ezek aránya növények oxigén igényes gyökere számára meghatározó.
• Szerkezete: a szilárd rész rendezettsége, pl. aprómorzsás talaj, vagy szerkezet nélküli homoktalaj.
• Tömörödött talajban csökken a pórustér, oxigénhiány és reduktív környezet alakul ki.
• A gyökérműködés oxigénigényes, ezért a megfelelő szerkezetű, porozitású talaj a kívánatos.
• A gyökérzet számos létfontosságú anyag előállítását végzi, és a növény fejlődésében, teljesítőképességében megatározó szerepe van!

A gyökér környezeti igénye

• Az oxigénigényes gyökérműködés megfelelő szerkezetű, porozitású talajban működik jól.
• A jó talajszerkezet feltétele a faj gazdag talajlakó szervezetektől tevékeny, jó tápanyag szolgáltató talaj.
• A szántóföldön a tarlómaradványok és az évenként akár többszöri magágy készítés, mind a talajéletre, mind a szerkezetre kedvező hatású. Gazdászok számára könyvtárnyi szakirodalom van a talajművelésről, magágy készítésről.
• Gyümölcsösnél a telepítés előtti forgatás után hajlamosak vagyunk megfeledkezni a talajszerkezetről, talajlazításról. Az ugarolás, a többszöri gépi munka tovább rontja a helyzetet. (A mechanikai altalajlazítás nem terjed, nincs hozzá megfelelő eszközünk, vagy a talajlazítók lóerő igényesek, bántják a gyökérzetet ?).